Szilveszteri virslis rácsos

Nem gondoltam, hogy lesz  még idén bejegyzés, de miután a Facebookon kóborolva kinéztem ezt a receptet, majd utána megkíséreltem beszerezni a hozzávaló leveles tésztát - na akkor szembesültem vele, hogy a környékbeli kiskereskedelmi egységeket meglepetésszerűen érte a szilveszter, ugyanis égen-földön nem lehetett kapni leveles tésztát. Nem mondom, hogy azt nem lehet házilag készíteni, de arra még én is nehezen szánom rá magam. Így a receptet kicsit átdolgoztam, és nem vagyok biztos benne, hogy nem lett-e így még jobb (hopp, egy kis szerénység 😉), kelt tésztába csomagolva.
B.Ú.É.K!

Hozzávalók:
A tésztához:
30 dkg liszt
2,5 ek. olaj
1 dl langyos víz
0,75 dl langyos tej
1 tk só
egy csipet cukor
2 dkg friss élesztő
A töltelékhez:
6 db virsli
3 db savanyú uborka
kb. 6 szelet sajt
ízlés szerint ketchup, mustár
1-1 ek. szezámmag és lenmag
1 tojás a kenéshez

A lisztet egy tálban elkeverjük a sóval, majd a közepébe mélyedést készítünk. Ide öntjük a tejet és a vizet, beleszórjuk a cukrot és belemorzsoljuk az élesztőt. Ha egy kissé felfutott, dagasztani kezdjük és hozzáadjuk az olajat is. Ruganyos tésztát dagasztunk belőle, majd langyos helyen letakarva kétszeresére kelesztjük.

Ha kész, a sütőt 200 fokra előmelegítjük, kissé megdögönyözzük a tésztát, majd enyhén lisztezett gyúrótáblán kb. 20 cm*30 cm-esre nyújtjuk. Közepére elhelyezzük a sajtot, majd rá a virslit...

...aztán megszórjuk uborkakarikákkal, meglocsoljuk ketchuppal és mustárral:

Befedjük sajtszeletekkel, majd átlósan mindkét oldalon bevagdossuk:

Felváltva ráhajtogatjuk a tésztacsíkokat a következő módon:

Áthelyezzük sütőpapírral bélelt tepsire, a tetejét tojással jól megkenjük és a magkeverékkel megszórjuk:

A sütőbe tolva kb. 20-25 perc alatt pirosra sütjük.

Bagel

Van az úgy, hogy az ember reggel felkel, és érzi: ma bagelt fog sütni. Valahogy így volt ez ma is. :)
Kicsit kutakodtam a neten, ez egy olyan péksütmény, ami a lengyelországi - krakkói - zsidó közösségek jellegzetes étele volt, aztán a kelet-európai zsidók vitték Amerikába, ahol igazán nagy karriert futott be. De olyan oldalt is találtam, amely szerint Erdélyből, sőt akár Kínából is származhat eredetileg.
Lényege, hogy a kelt tésztát zsemleszerű gombóccá formázzuk, kezünkkel lyukat húzunk a közepébe, rövid ideig vízben főzzük, majd ezt követően sütjük. Lényegében a fánkhoz hasonlít formára. Egészen izgalmas lesz ettől a tészta állaga!

Hozzávalók:
50 dkg kenyérliszt (BL80) *
1,5 dkg élesztő
1 evőkanál cukor
3 dl langyos víz
1 evőkanás só
1 tk. olívaolaj
2 evőkanál szezámmag
2 evőkanál lenmag

A főzéshez:
1 teáskanál szódabikarbóna
1 evőkanál barna cukor

* Ha nincs otthon kenyérlisztünk, akkor adjunk a finomliszthez egy evőkanál bűzasikért - ugyanolyan jó lesz.

Futtassuk fel az élesztőt a langyos vízben a cukorral. Mérjük ki egy tálba a lisztet, adjuk hozzá a sót és jól keverjük el. Készítsünk egy mélyedést a közepébe, ide öntsük az élesztős vizet és adjuk hozzá az olajat. Dagasszunk belőle szép fényes tésztát, majd tegyük meleg helyre, amíg duplára kel.

Egy fazékban forraljunk vizet, adjuk hozzá a szódabikarbónát és a barnacukrot. Míg felforr, a tésztát osszuk 16 egyenlő darabra, majd a forró, de nem lobogó vízbe helyezzük bele a tésztát úgy, hogy kis zsemlét formázunk, amelyet ujjunkkal kilyukasztunk, és mind a két felét 1-1 percig főzzük. Közben a sütőt 200 fokra előmelegítjük.

Szűrőlapáttal vegyük ki, és tegyük egyből sütőpapírral bélelt tepsire. A tetejüket szórjuk meg a magkeverékkel.

A forró, 200 fokos sütőbe helyezve kb. 20 perc alatt süssük pirosra.

Kenyérlángos, langalló vagy töki pompos

Bevallom, sosem néztem utána mi a különbség a címben szereplő ételek között. Számomra a töki pompos sajtos, kolbászos, míg a kenyérlángos=langalló, szalonnával, vagy sonkával készül sajt nélkül. Életem meghatározó élménye volt a bárándi Koroknai portán (http://www.koroknaiporta.hu) fogyasztott kenyérlángos a maga egyszerűsűgével: kenyértészta vastagon megkenve tejföllel, kaporral fűszerezve, megszórva házi szalonnával, paradicsommal, paprikával és hagymával. Ennyi. Kemencében sütve - maga a mennyország. Az alábbi ennek csak halovány utánzata, de az emlékek felídézésére alkalmas.
Gluténérzékeny családtagokra gondolva megosztom a lisztérzékeny változatot is...

Tészta (2 gáztepsire való):
100 dkg finomliszt
30 g élesztő
1 csipet cukor
1 evőkanál só
kb. 500 ml langyos víz

Az élesztőt a cukorral kb. 1,5 dl vízben felfuttatjuk. A lisztet a sóval elkeverjük, majd a felfuttatott élesztővel és a maradék vízzel tésztává dagasztjuk. Akkor kész, ha már nem ragad, de viszonylag lágy. Pár percig pihentetjük, kettéosztjuk, és sütőpapírral bélelt tepsikbe simítjuk.

Tészta (gluténmentes, kb. 20*30 cm-es tepsibe):
30 dkg rizsliszt
2 tk. szárított élesztő
2-2,5 dl langyos víz
0,5 ek. cukor
0,5 dl olaj
1 teáskanál só

A hozzávalókat összegyúrjuk, kb. 15 percig kelesztjük. Sütőpapírral bélelt tepsiben kézzel elnyomkodjuk, majd a feltéteket ráhelyezzük.

Feltét (2 gáztepsihez - saját ízlésünkhöz igazítva):
1,5 doboz 150 g-os tejföl, kockára vágott szalonna/sonka/karikázott kolbász, 1 kockára/félkörre vágott hagyma, 2 paradicsom, 2 paprika, kapor/snidling ízlés szerint, reszelt sajt

250 fokra előmelegített sütőben 15-20 percig sütjük.

Marcipános stollen

A stollen a németek tradicionális karácsonyi kalácsa. Állítólag a formája, illetve a fehér porcukor hintés miatt a bepólyált Kisjézusra emlékeztet. Nos...az én kalácsom egy "többhónapos újszülöttre" emlékeztethet legfeljebb a méretei alapján, így ha újra nekifutok, szerintem két részben sütöm meg a tésztát. Mert lesz újabb próbálkozás, az már biztos. Klasszikusan kandírozott citrushéjjal, aszalt gyümölcsökkel, karácsonyi fűszerekkel készítik, leginkább a magyar gyümölcskenyérre hasonlít.
A mi családunkban nem túl népszerűek az efféle kandírozott gyümölcsfélék, így aszalt sárgabarackkal, marcipánnal és apróra vágott mandulaszemekkel készítettem, az egyetlen fűszere pedig a jó minőségű narancs illóolaj volt.
Boldog karácsonyt!

Hozzávalók:
2 dl langyos tej
5 dkg cukor
3 dkg friss élesztő
25 dkg puha vaj/margarin
6 tojássárgája
csipet só
50 dkg liszt
egy marék aszalt sárgabarack apróra vágva
fél marék mandula felaprítva
5 dkg felkockázott marcipán
10-15 csepp 100%-os illóolaj
2 csomag vaníliás porcukor

1. Az élesztőt a langyos tejben egy csipet cukorral felfuttatjuk. A lisztet egy tálban a sóval elkeverjük. A puha vajat/margarint a maradék cukorral és a tojássárgával habosra keverjük. Hozzáadjuk a felfuttatott élesztős tejet, a lisztet, és összedolgozzuk. Hozzáadjuk a darabolt barackot, marcipánt és mandulát, valamint az illóolajat is, és ezzel is összegyúrjuk - vigyázva, hogy a marcipánkockák lehetőség szerint egyben maradjanak.

2. Letakarva 30 percig kelesztjük.

3. Kissé átgyúrjuk, cipóvá formázzuk. (Ez esetben én két kisebb cipót készítenék.) Sütőpapírral bélelt tepsire helyezzük, és letakarva újabb 30 peercig kelesztjük. Közben a sütőt 170 C-ra előmelegítjük.

4. Sütőbe helyezzük, 30-35 perc alatt aranybarnára sütjük. A sütőből kivéve a vaníiliás cukorral meghintjük.

Bejgli: Nem repedt!

Bár a blogot elsősorban pékáruk, kenyerek témájában terveztem létrehozni, de a karácsonyi keltek szerintem egy kis jóindulattal beleillenek a körbe.

Azt hiszem a karácsonyi készülődés egyik neuralgikus kérdése, hogy reped-e a bejgli. Ezúttal büszkén kijelenthetem: nem! Bár, amikor repedt, akkor is ugyanolyan jóízűen fogyasztottuk el, mintha tökéletes lenne. Nálam a bejglikészítésnek sajátos tradíciója van: közben Fábry Oh, Tannenbaumját szoktam hallgatni, és bár majdnem kívülről tudom, ugyanolyan jókat nevetek a poénjain, mintha először hallanám. Talán ez kell ahhoz, hogy jól sikerüljön.

Idén kicsit megvariáltam a megszokott töltelékeket, így a mákhoz aszalt áfonyát, a dióhoz aszalt sárgabarackot, míg a gesztenyéhez vörösborba áztatott szilvát tettem.

Hozzávalók (3 rúdhoz):
Tészta:
50 dkg liszt
10 dkg hideg vaj vagy margarin
7,5 dkg hideg zsír
4 dkg cukor
1 dkg friss élesztő
1 tojás+a kenéshez
1 dl tej
csipetnyi só

Mákos töltelék (1 rúdhoz):
13 dkg darált mák
9 dkg cukor
0,9 dl víz
1/2 citrom reszelt héja (kezeletlen)
1 marék aszalt áfonya

Diós töltelék (1 rúdhoz):
13 dkg darált dió
7 dkg cukor
0,7 dl víz
1/2 citrom reszelt héja (kezeletlen)
1 marék aszalt sárgabarack

Gesztenyés töltelék (1 rúdhoz):
10 dkg magozott aszalt szilva
1 dl száraz vörösbor
25 dkg gesztenyemassza
1/2 tk. őrölt fahéj
1/2 ek. darált háztartási keksz
néhány csepp rumaroma

1. A tejet meglangyosítjuk, egy csipet cukrot teszünk bele, és belemorzsoljuk az élesztőt, felfuttatjuk. A lisztet elmorzsoljuk a vajjal, zsírral és a cukorral, majd hozzáadjuk a felfuttatot élesztőt, egy tojást és egy csipet sót. Jól összegyúrjuk, és hideg helyen néhány órán hát pihentetjük.

2. Közben elkészíthetjük a töltelékeket:
A mákos töltelékhez a cukorból és a vízből szirupot készítünk, majd leforrázzuk vele a mákot. Hozzáadjuk a reszelt citromhéjat és az áfonyát, jól összekeverjük.
A diós tölteléknél hasonlóképpen járunk el: a vízből és a cukorból szirupot készítünk, amit a darált dióra öntünk, hozzáadjuk a citromhéjat és az apróra vágott sárgabarackot.
A gesztenyés töltelékhez az aszalt szilvát felapírtjuk, és legalább egy órára vörösborba áztatjuk. Ha kész lecsepegtetjük (nem nyomkodjuk ki!), a gesztenyemasszát áttörjük, hozzáadjuk a többi hozzávalók (fahéjat, darált kekszet, rumaromát), és jól elkeverjük.

3. Ha elkészült a tésztánk, három egyenlő részre osztjuk, enyhén lisztezett felületen téglalap formájúra nyújtjuk. A tölteléket elkenjük rajta, majd a hosszabb oldalain és egy rövidebb oldalán 1-1 cm-t behajtunk, és a nem behajtott oldal felől feltekerjük.

4. A kész bejgliket zsírozott tepsiben egymástól tisztes távolságban elhelyezzük, tetejüket hosszanti irányban tojással megkenjük. Meleg helyen legalább fél órát állni hagyjuk, majd újból megkenjük tojással - ezúttal a másik irányban. Hideg helyre tesszük, amíg megszárad a tojás. (Ettől lesz szép márványos a felülete.)

5. A sütőt 180 fokra előmelegítjük, majd a rudakat kb. 35-40 perc alatt készre sütjük.